Vörös mezőn fut a Hold,
Drága gyomrom felsikolt.
Csikorgó fogaim közt a kín,
Torkomban megfeszül az ín.
Gégefőm rosszallón mered,
Nyakamban holt kígyó tekereg.
Rekeszizmom haláltáncol,
engem a mosdóhoz láncol.
Térdre rogyva kérlelem,
Távozzon hát belőlem!!!!!
Cet vagyok ki küzd Jónással,
A bélben eltűnt prófétával..
Ember színem lett hó és zöld,
Kínos terhem majd’ megölt.
De hála érte kegyes agónia,
Segít rajtam a perisztaltika!
és semmi hüvelykujj( wahahha )
