spontán agymenés

Megölöm, meggyilkolom, elveszem az életét,
széttépem, felnyársalom, megfojtom a férgesét.
Leöntöm, felgyújtom, elégetem szénné,
leütöm, lelövöm, felrobbantom és kész.
Levágom, leszúrom, eltöröm a csontjait,
megnyúzom, kibelezem, lerágom az izmait.
Savba rakom, szétmaratom, az életét learatom,
csontjait kifőzöm, s a falra felrakom.
Felakasztom, felfeszítem egy megfelelő helyre,
hogy keselyűk kapjanak rá a sok vérző sebre.
Leültetem, kiszíjazom egy villamosszékbe,
majd vizes szivacs nélkül küldöm át a fénybe.
Szétnyomom, kifacsarom a fontosabb szerveit,
nem találok benne semmilyen emberit.

És ha elégtételt nyertem, végzek magammal,
mosolyogva terítem be szobám az agyammal,
felvágom az ereim és kiugrok az ablakon,
égő húsom ellenére maradandó mosolyom.

a török,,Gyermekmez de büdös szenya" nótájára

Ez világ sem kell már nékem!

Fagyálló nélkül szép szerelmem,

Ki hánysz most épp melettem..

B****ameg,hát olyan lettem!

Én bús lelkem savassága

Alkohol utáni vágya

Te vagy minden boldogsága,

Öreg Isten Fagyállója!

Én drágalátos gyomorrákom,

Jó illatú kék bódítóm,

Szépen csússzál le torkomon,

Élj itt bennem édes italom!

Feltámadt a gyomrom vére!

Szemgödreim vöröslő fehére,

Görcsösen lerogyni térdre

Üvöltve hányni tarka rétre.

Sóvárságban meggyúlt szívem,

Csak belőled innék kincsem!

Én bűzlő kék kókusz ízem,

Bárcsak lenne te rád pénzem!

Fagyállóra hogy találék,

Örömben a korty ajándék,

Térdet-fejet néki hajték.

A boltból ma kidobnak még...

Balassi után szabadon

Ez test sem kell már néki,

Lélek nélkül, szépen fekszik.

Ki fekszel most énelőttem:

Holtan, vérben édes lelkem

Én bús szívem vidámsága,

Lelkem mocskos kívánsága,

Te vagy minden boldogsága:

Az élők nekrofíliája.

Én szépen döglött testem,

Büdös, foszladozó szennyem,

Gyönyörű vágyaim keltem,

Bomolj sokáig, szép holttestem.

Feltámada vérem heve

Szemednek üreges tekintetére.

Két szemem csillogó fénye:

Halj, halj, életem értelme.

Bomló ujjaidtól meggyúlt szívem

Csak tégedet óhajt lelkem:

Bűzös, férges, egészen holt

Idvözöllek vágyott halott.

A holtra így találék

Örömömben felállanék,

Térdet és mást neki hajték

Kin ő csak foszladozék.

Csöndesek az angyalok,

Nem virradnak szép Hajnalok,

Rövidek már a nappalok,

S Ő csak búsan andalog…

A világ egyre forog,

Az Idő már halkan kattog,

Múló zsarátnok, mi pattog,

S az Ő lelke háborog…

Hervadnak a virágok,

Hidegebbek a Hajnalok,

Földek vannak már parlagon,

S Ő csak megy, megy, gondolom…

De szólnak majd angyalok,

S virradnak még szebb Hajnalok,

Lesznek majd hosszabb nappalok,

Lelkében nagy Nyugalom…

Míg a Föld nem morog

Az Idő sem jelent gondot,

Akkor megáll, arra gondol:

„A Világra most rontok!”

Addig viszont csöndesek a hangok,

Üres nappalok és jeges Hajnalok,

Fejetlen Idő, s időtlen gondolatok,

Eljönnek-e valaha azok a szebb Napok?

                                                                           A két badass béka,
nevük Béla, s Réka,
elmentek bringázni,
az erdőbe, bóklászni.

Egy piros tandemmel tolták,
a pedált négy lábbal nyomták,
de a sebesség így is csupán,
gyökkettő volt öt perc után.

Kihívták a rendőrséget,
az öreg nénik, gyökerékek,
a békákat megbüntették,
jogsijukat el is vették.

Kis mesém is itt ér véget,
unom már a sok-sok rímet.

Majd holnap lesz nagyon durva,
az iskolában sok a szép lány!
 

Ismeretlen arcok közt voltam,
az italt nagy mennyiségben toltam,
a helyzet nem volt rossz, bevallom,
bár amúgy nem engedné korom.
Meghivtak, meghivtam, elszivtam, elszivták,
az ismeretlen arcok a sok cigarettám.
Kit érdekel? Egyszer van péntek! Nem?
Aki akar ilyenkor nyugodtan foghatja kezem.
Voltak jelentkezők, akadt pár,
csupa olyan ember, kit ismerek már,
kik barátaim valák évek óta,
de az idegenekkel is ment a nóta,
hisz minden csak a hangulat függvényében mozog,
ha eleget iszunk, ha elég sört hozok,
akkor minden megy, ahogy mennie kell,
de néha egy ember az asztalról nem kel fel,
mert már túl jólvan a valósághoz,
és nincs kedve egy adóssághoz,
ekkor az asztalra pár érmét teszünk,
majd a pénzből a srácnak piát veszünk,
igy mehet tovább a csodás éjszaka,
és mindenre rávágjuk, hogy nagyon fasza,
mert hát nem vicc ez, tényleg szép,
mikor az ember a másikkal iszik mint a gép,
és elfelejtjük minden gondunk,
hisz a mai napon már semmi dolgunk.




 

Nézem, és szinte fáj, hogy el kéne ájuljak…
És még ők várják tőlem, hogy örülni tudjak,
Milyen rohadt egyediek!
Hát tudod mit, szűnjenek meg!
Mert ilyet én nem tudok, már ezer bocsánat,
Előre keserít a „Szomorú vasárnap”,
És tonhalkonzervet eszek…
Remélem, hogy csak képzelgek,
Amikor azt hiszem, hogy megint kijátszanak,
Mikor egészen úgy fest, hogy simán átjutnak
A szép kis görögtüzemen,
A görögtűz-üzememen.
Hogy ez mekkora szemét! – bár… ugyan mit vártak?!
Még nem tudják, hogy velem milyen rosszul jártak.
Nekik is kéne, ami nincs,
Amin csak belül van kilincs.
Nekik is? Na állj, akkor ez most egy vallomás?
Szíves- szánalmas esti szomorkahalmozás?
Komolyan, hányok magamtól…
Már, ha előbb el nem patkol
Belőlem az esemény, a hatás, a pia,
Meg a furcsa, negatív klausztrofóbia.
Így van? Így legyen, így legyek,
miután elcsendesedek.

Sajtkabátos szalámi,
az aztán nem akármi,
aki éhes annak az kell,
nem mindegy mit falunk fel.

Arra jön az ájszteja,
agyon van az cukrozva,
de én aztat leszarom,
akkor is beszopkodom.

Kaja, pia, mi kell még?
Hát egy cherryvanilliás primus dohány primus multihüvelyben a számba.
Ez nem rimelt, de igy igaz,
ha haver vagy velem tartasz!

Most már minden jól van,
az ágyban jó meleg van,
a gyomrom is tele van,
a szobában még fény van,
mert a kapcsoló messze van,
minden sor végén rim van,
mert minden sor végén van van,
igen, minden sor végén van van,
az összes sor végén van van.

Zseniális vagyok.

Wc-re kell mennem.

Jóéjt.

 

Filthy, wet subway, stinks from rotting flesh,
that's what you'll get, when you run out of cash.
Being a homeless is not a lot of fun,
it's a death sentence, and there's nowhere to run.

First you'll think you'll manage, but then you'll realize,
that from this eternal darkness you'll never rise.
Then you'll break deeply and accept your fate,
for divine interventions you'll no longer wait.

You'll learn to beg, like a child learns to walk,
you'll be surprised how good is fast talk.
You'll ask for their money, so you can buy some food,
but you know just too well, that won't do any good.

You'll start to drink, and that will be your end,
that shit you'll buy, will kill you very soon my friend.
You'll die from liver problems, disease or TBC,
but they won't see your death in the channel BBC.

That's all my friend, you are now aware,
that life in the subway isn't really fair.
But I still have a question, a one that's really rude:
I could use some money, so I can buy some food...




 

Lóhalálában

Lábalóhóban

Hóbalávában

Hálólóbálás

büdös,hideg entitás

Hullóhóbánya

Bányólóhánya

Hólánylávát

Lóangyalbanülökén

ordibáló skizofrén

Lávahólovas

Hóbabólogass

Lábánlócipő

Sikítahóliba

átkos frekvencia

Katatonkóroskuss!

Lábaelőlhóbafuss

Langymeleglóbagó

Kóborkőretus(s)!

állítmány:krónikus

Panaszospőrenő

Féltékenymagvető

Lábahóbalóg

Fekvőlováttapossa

az osztatlan placenta

csapatjuk a lírát a posztmodern korban,

amit kitermeltünk, közzé tesszük nyomban,

retkes múzsák ha nem jönnek,

időmértékbe nem törnek,

akkor ütemhangsúlyban

verselünk, azt' jóvan.

van, kinek a modern próza,

van, kinek a szereplíra,

van, aki ma elaprózza,

van, ki inkább felest inna.

van, kinek a hexameter,

van, kinek a stex a lepel,

van, kinek a verses forma

abszurd, mint egy nyelves torma.

de a lényeg itt most annyi,

ha termelsz, azt fel kell rakni.

jön a próza, verses ének?

akkor ide veressétek!

ámen!